1970-ben született Budapesten. Tanulmányait a Bécsi és a Budapesti Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán végzi. 1995-ben Budapesten szerez szobrászművész diplomát, majd 2 évig a Villányi kőszobrász Mesteriskola hallgatója. Mesterei voltak: Joannis Avramidis, Somogyi József és Bencsik István.

Czobor Sándor 1954- ben született. 1980 óta foglalkozik képzõmûvészettel, eleinte grafikával, festészettel, majd szobrászattal. A 80-as évek elején tagja lett a Szolnok megyei Fiatal Alkotók Klubjának. 1981-ben egyik alapítója a jászberényi Alkotárs Képzõ- mûvészeti Csoportnak. A csoporttal több kiállításon vett részt: Jászberény 1981., Eger 1986., Szolnok 1986. 1984-85-ben Jászberényben a mûvészeti csoport építette játszótér munkálatai alkalmával találkozott a fával, mint szobrászati anyaggal. Eleinte ebbõl készítette dombormûveit, szobrait. Késõbb a köztéri szobormegren- delések jó lehetõséget biztosítottak a kõ szobrászi lehetõségeinek elmélyült megismeréséhez. Kisplasztikáit ma már többnyire bronzból, a legsokoldalúbb anyagból készíti. Az 1990-ben induló Art Camp Nemzetközi Képzõmûvészeti Szimpozium rendezvényein a kezdetek- tõl részt vesz, kiállításain szerepel. 1991-ben a Róna csoport tagja lesz.1992-ben megalakítja a Kisújszállási Képzõmûvészeti Egyesületet, 1994-ben a TenArt Képzõmûvészeti Egyesületet, amelynek vezetõje. Tagja a MAMÜ Társaságnak, valamint a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének.

Kisplasztikái Magyarországon kívül megtalálhatóak angol, amerikai, francia, kanadai, svájci, holland, német, osztrák, lengyel és venezuelai magángyüjteményekben

1959-1960: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere: Borsos Miklós; 1960-1965: Magyar Képzőművészeti Főiskola, szobrász szak, mesterei: Szabó Iván, Pátzay Pál. 1967: Debreceni Nyári Tárlat díja; 1971: szegedi XII. Nyári Tárlat díja; 1972: Stúdió-kiállítás díja, Uitz Terem, Dunaújváros; 1973: Stúdió '73,

(Sajóecseg, 1949. december 25.–) 1977: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Iván Szilárd, Barcsay Jenő. 1981: Alföldi Tárlat fődíja, Békéscsaba, 1982: Humor és Szatíra Fesztivál fődíja, Gabrovo (BG). A művészeti gimnázium elvégzése után több évig az Operaház díszletfestő műhelyében dolozott, s ez festészetének szemléletére a mai napig hat. Korábban színpadszerű tájakba komponált mitologikus, áltörténelmi vagy Commedia dell'arte-jeleneteket festett, ezt fokozatosan grotesztk szimbolizmus váltotta föl. A korábbi képek vezető színe a zöld és a kék, vörössel ellenpontozva, majd a kolorit kiszélesedik, fölerősödnek a sárgák, okkerek. Meghatározó festményein a száraz, matt felület. Az utóbbi években groteszk hangvételű bronzszobrokat is készít.